Veszprém alapítása
A várost a hagyományok szerint Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt az első ezredforduló környékén. Az első keresztény királyi pár idején élte fénykorát. Központi jelentőségét mutatja, hogy máig országos jelentőségű püspökségét ezidőben alapították. Egyházi központként nagyon hamar számos jelentős épület épült.A Szent Mihály Székesegyház és az apáca-kolostor, ahol a legenda szerint, a királyi palást készülhetett. A gazdagon hímzett hatalmas palást– a Korona, Országalma és Jogar mellett a negyedik elengedhetetlen, és talán a legősibb darabja a koronázási ékszereknek. Eredetileg miseruhának készülhetett – talán egy gazdag püspök számára. Gizella a palástot a püspökségnek adományozta, ezzel a gesztussal – az utókor értelmezése szerint – a „királynék városává” emelte a települést. Veszprém püspökének kiváltsága lett, hogy a mindenkori királynét ő koronázhatta meg. Ezt a jogot 1216-tól külön törvényerősítette meg.
Érdekes, hogy világszerte jónéhány városról – mindenekelőtt Rómáról – tudjuk úgy, hogy hét dombra épült. Ez igaz Veszprémre is:
Várhegy
Jeruzsálem-hegy
Gulyadomb
Temetőhegy
Cserhát
Kálvária-domb
Benedek-hegy
Különleges fekvése – a városban összefutó völgyek, a környéken, geológiai okokból kivételesnek mondható folyók, és kedvező éghajlata miatt már az őskorban is éltek itt emberek. A város neve eredetileg Bezprem volt, mely szláv eredetű összetett szó. Jelentése nyelvészeink szerint: dimbes-dombos, egyenetlen. Persze legendák a város neve körül is születtek:
Bonfini (Mátyás király történetírója) szerint:Gizella királyné mondta hogy “Vessz, prém!” amikoris a drágakövekkel díszített bundájáról lemondott és átadta, ezzel hozzájárult a Szent Mihály Székesegyház építési költségeihez. (Biztos, hogy ez nem igaz, de könnyen lehet, hogy Bonfini találta fel a szóviccet.) Mások Veszprém nevét a város egyik kútjának, a Fehér kútnak német nevétől, „Weissbrunn”- tól származtatták – (a város ősi móltja miatt a német név sem valószínű)
Gizella királynő kultusza a mai napig él. A boldoggá avatott királyné Szent Mihály Székesegyházban őrzött ereklyéje mellett a megrendezésre kerülő Gizella-napok, a történelmi kort felelevenítő rendezvénysorozata is őrzi.
Két fontos név a város építésének történelméből: Vetési Albert veszprémi püspök a gótikus stílusban díszítette a székesegyházat. Beriszló Péter püspök és horvát bán pedig a Vár és erődítményeinek korszerűsítése fűződik a nevéhez. Már a tizenharmadik században működött itt a Káptalani Főiskola.
Veszprém sem lehetett kivétel: tűzvészek, földrengések, járványok pusztították a várost, de hagyományosan többször is feldúlták a hatalomért civakodó magyar urak is.
A XVI. század közepén a törökök szinte teljesen megsemmisítették Veszprémet.
Hosszú időre a törökök uralom alá került. Veszprém a háborúk idején – 1552 és 1683 – tízszer is gazdát cserélt: hol keresztény, hol muzulmán irányítás alatt működött.
Valóságos csoda, hogy fennmaradt a Szent György kápolna és a Gizella kápolna. A XVIII. században, már barokk stílusban épült újjá a város. Padányi Bíró Márton püspök a Vár középkori, apróházas, sikátoros jellegét megváltoztatta és kanonok palotákkal elegáns belvárossá tette a Szentháromság teret. Egységes város alakult ki a várfalakon belül – Magyarország legnagyobb lakott várnegyede.
Jellemző módon nem a török had, nem a város uralma körüli csatározások mérték a legnagyobb csapást a városra. Az osztrák felszabadító sereg elpusztította és kirabolta a várost, akkor pusztult el Veszprém gyöngyszeme – a középkori vár. Ezekből a sebekből Magyarország legősibb városa már nem tudott felépülni és egészen a XX. századig elveszti fontosságát és egy csendes megyei kereskedelmi központtá vált.
A tizenkilencedik század
Az első vasutak sajnos elkerülték Veszprémet. Ez nem cask az iparosodást hátráltatta, de mivel a búza és liszt szállítása és feldolgozása is a vasút közelében összpontosult, ezért a veszprémi búza piac hanyatlani kezdett, így még a a kereskedelmi jelentősége is csökkent. Reményteli volt mikor végre megépült a Székesfehérvár – Szombathely vasút. Suerencsétlen módon a püspök és a város irányítása egyetértésben nem engedte meg, hogy a vasút keresztül szelje a várost. Ez a szűklátókörű és modernizálás ellenes döntés még jobban sújtotta a várost.
Az iparosodás is nagyon-nagyon lassan zajlott. Az 1900 táján létrejött néhány üzem legtöbbje alig néhány alkalmazottat foglalkoztatott. A város lakosságának száma is alig-alig változott,
Veszprém a XX. században
A gazdasági fellendülés egészen az 1930-as évekig váratott magára: ekkor települt a városba jelentős hadiipar. 1930-ban Veszprém megyeközpont lett. 1937-re a 8-as számú országos főútvonal megépült Székesfehérvár és az osztrák határ között, ez végre áthaladt a városon. Az útvonal részeként épült meg Veszprém közismert jelképe, az ország legnagyobb viaduktja, a Szent István völgyhíd.
Még ma sem tudni, hogy a Viaduktot 1945. március 21-én éjjel a visszavonuló német csapatok robbantották-e fel, vagy pedig egy szovjet bomba döntötte romba. (Az biztos, hogy a németek a nagy ívet korábban fel akarták robbantani; a tervüket három bátor veszprémi lakos húzta keresztül, miután kiszerelték a gyutacsokat a robbanótöltetekből.)
A robbanás után két nappal a szovjet csapatok – jelentős utcai harcok nélkül – bevonultak Veszprémbe.
A háború után, az újjáépítés befejeztével az 1950-es években folytatódott az iparosítás. Kutatóintézetek és a vegyipari egyetem (ma Pannon Egyetem) létesült. A város a közép-dunántúli iparvidék tudományos központjává vált. A népesség 40 év alatt három és félszeresére nőtt (ma sajnos újra csökken). A megnövekedett lakosság részére lakótelepek jöttek létre. A családi házas övezetek jelentős részét elbontották, a helyén új „városközpontot” alakítottak ki. A városon átvezető utak tehermentesítésére a 8-as út növekvő forgalmát a várost elkerülő körgyűrűre terelték.
Veszprém a megye székhelye mellett 1990-ben megyei jogú várossá vált.
Séta Veszprémben
Ma már minden irányból, a körgyűrűt átszelve hamar a városközpontban találjuk magunkat. Azonban tanácsos az autót/autóbuszt a várnegyeden kívül leparkolni, mert odafenn nem sok esélyünk lehet erre.
Az Óváros tér egy kisebb dombon helyezkedik el a várhegy déli lábánál. Új nevét csak a rendszerváltozás után kapta; korábban – tudjuk mikor – Vörös Hadsereg térnek, azelőtt Rákóczi térnek, még előtte Piactérnek hívták, mivel a 20. század első feléig itt működött a város nagypiaca. A teret meghatározza a Városháza (korábban a járási tanács épülete) 1990-es években megújított és kibővített épülete. A tér nyugati oldalán látható az 1793-ban épült barokk stílusú Pósa-ház (ma banképület). A tér többi épülete nagyrészt a 19. század második felében épült.
A tér közepén található a Milleniumi Emlékmű, mely Lugossy Mária szobrászművész munkája. Ez Magyarország egyetlen non-figuratív milleniumi emlékműve, mely 2001-ben készült el, stílusával tényleg kilóg a többiek közül.
A “Korsós lány” Jelenleg a városháza mellett áll ez a bájos kútszobor, a veszprémiek csak Zsuzsinak hívják. Feljegyzésekben emlegetik Vízöntő, illetve Zsuzsi néven is, de a Korsós lány néven igazán ismert. Nem pont a mai helyén állt eredetileg, valahol az Óváros tér középponti helyén. A Városháza mostani kialakítása hozta a változást, és akkor került a kútszobor a jelenlegi helyére. A tér hiába ugyanaz, de mégis kicsit félreeső a hely. így egy kicsi szerencse kell, hogy észrevegyük, de mindenképpen érdemes megkeresni a “Zsuzsit”,. Szép panoráma előtt, a város felé néz.
A Pósa-ház copf stílusú manzárdtetős ház, a tér legpatinásabb épülete a zirci apátság gazdái, a ciszterciek egykori rezidenciája. Az oromzaton a címerek a régi tulajdonosokra utalnak. Az egyik a fehér daru az éberség jelképe, a zirci; a másik pedig a sziléziai heinrichaui ciszterci apátság címerei.
Kezdetben papnövendékek és a veszprémi iskolában tanító szerzetesek laktak benne. 1902-től a város tekintélyes polgára, Pósa Endre (könyvkereskedő és nyomdász) tulajdonába került. A Pósa-bolt pezsgő életű üzlet lett a város életében. Nem csak egy egyszerű könyvkereskedés volt. Az értelmiség – diákok, tanárok tiszviselők – találkozóhelye, „kaszinója”.
Pósa Endre Gondosan megőrizte az épületet. Felismerte és megőrizte építészeti értékeit. Megérdemli, hogy a homlokzati falról olvashassuk egy egykori tulajdonos nevét – ez Veszprémben egyedülálló. Jelenleg bank működik az épületben.
A veszprémi Tűztorony (korábbi nevén Vigyázótorony) Veszprém egyik jelképe és az egyik legrégibb ma is álló épülete.
A vár déli végében épült torony középkori eredetű. Alsó, hengeres része egy, a 13. században (feltehetőleg IV. Béla uralkodása idején) épített vártorony. Az épület csodálatos módon túlélte a török időket. Amikor 1703-ban I. Lipót császár leromboltatta a magyarországi várakat, azért menekült meg – a vár túlnyomó részével ellentétben – mert fontos, tűzvédelmi célokat szolgált. A toronyból egész Veszprémet be lehetett látni. Nagyon szeles város, ahol nagy az esélye, hogy egy kipattanó tűz pillanatok alatt elterjedjen. 1814-ben a Tűztorony szomszédságában épült meg a Fecskendőház, amelyben a Veszprém tűzoltóság kapott helyet.
1810-ben a tornyot egy földrengés súlyosan megrongálta. Az ezt követő felújításkor a felső részt már a kornak mefelelően copf stílusban építették újjá. A díszítése is jellegzetesen Magyar történet: Magyarország címerét az 1950-80-as években vörös csillagra cserélték, de szerencsére az eredeti díszt megőrizték, és 1989 közepén, a rendszerváltást követően szinte azonnal visszatették a toronyra. Még egy fontos apróság: 1956-ban, a forradalom alatt, nemzeti színű lobogó helyettesítette a lefűrészelt piros üveg-berakásos csillagot. A forradalom leverése után ennek a helyére sietve szerelték fel a végül 1989-ben, a rendszerváltás után haladéktalanul a leszerelt második vörös csillag helyére.
A Tűztoronyból hallható nevezetessége az órája, ami negyedóránként jelez, és egész órakor Csermák Antal György veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
Szent Mihály arkangyal szobra
Szent Mihály Veszprém városának, a bazilikának és az érsekségnek a védőszentje. Az alkotás a Szent Mihály Főplébánia és Nagy Károly apát-kanonok plébános kezdeményezésére adományokból készült el, amely Madarassy István ötvös-szobrászművész munkája. A Földet jelképező sziklán vergődve és legyőzötten a sátán fekszik, szemét a felette diadalmasan álló Szent Mihályra szegezve.
Szent Mihály arkangyal a mennyei hadak vezére és győztes harcosa, aki a Biblia szerint az Isten ellen fellázadt Lucifert eltiporta, lándzsájával átszúrta, majd letaszította a földre. Ezt a pillanatot örökíti meg az Óváros téren álló szobor-együttes.
A művész ars poeticájához méltóan tűz és láng által olvasztott lelket a rézlemezekből készült alkotásba, amelynek egyik különlegessége, hogy Lucifer és Szent Mihály alakját egy 5 tonnás, Svédországból származó több milliárd éves magmatikus sziklán helyezte el az alkotó.
A rosszat általában valamilyen jelképes figurával ábrázolják: sátánként, vagy patás ördögként, a művész azonban a rosszat Luciferként, bukott angyalként, szárnnyal tette Szent Mihály lába alá, hasra fektetve. Ez jelképezi a gonosz bukását.
Madarassy István ötvös-szobrászművész művész családban született 1948-ban Budapesten. Anyai nagyapja festőművész grafikus, édesapja szobrászművész volt – ő tervezte meg a veszprémi Benedek hegyi kálváriát. Öccse restaurátor, fia pedig festőművész. 1973-ban végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol Engelsz József és Illés Gyula voltak a mesterei. Épületek homlokzataira és belső tereibe tervezett iparművészeti munkák készítése mellett, szobrászati és iparművészeti rekonstrukciókkal, restaurálással és díszlettervezéssel is foglalkozik. Kis- és nagyméretű plasztikái, domborművei főként vallásos témákat dolgoznak fel.
Madarassy István szobraiból, plasztikáiból szeptember végén a Szaléziánumban nyílt kiállítás, ahol a többi között Szent Margit, Szent Kristóf és Szalézi Szent Ferenc alakját, Noé bárkáját vagy az utolsó vacsora egyedi ábrázolását is láthatják az érdeklődők. A vörösréz szobrokat Firenzéből, Nagyváradról és Rómából hozták haza.
Nepomuki Szent János szobra
Nagyon sokoldalú és elfoglalt szent Nepomuki Szent János: cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, Csehország védőszentje.
A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szenteltek neki, szobrokat emeltek.
Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában, Plzeň közelében.
1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték a prágai dóm papjává. Ezután jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.
Már 1939-ben felavatott és 2013-ban felújított Hősök Kapujában a látogatók megismerkedhetnek az épület történetével, eredeti funkciójával és városunk történelmének sorsfordulóival.
A Hősök Kapuja az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetét mutatja be.
A 30-as évek közepén több, a múltat idéző, emblematikus épület és emlékmű is született. Ekkor alkották meg a veszprémi szimbólummá vált Szent István Völgyhidat, amely a kor modern technikai vívmányait hirdette. Ekkor kezdték építeni Árpád-házi Szent (ekkor még csak Boldog) Margit tiszteletére a „Margit-templomot”, a nevelkedése színhelyéül szolgáló Margit-romokat is helyreállították. Ekkor állították fel a város másik, közismert jelképét, a szoborpárt, Szent István és Boldog Gizella emlékművét. A várhegy elején pedig ekkor húzták fel a Hősök Kapuját, először az I. világháború áldozatainak, de ma már minden korábbi és későbbi „honvédőnek” tisztelgünk általa. 2014-ben befejeződött a Hősök Kapuja rekonstrukciója és újra megnyithatta termeit.
Mini szobrok
A legújabb kicsiny csodák a városban a miniszobrok. A kapu mellet az ŐR fogad minket, egy 30cm magas bronz figura. Egy igazi mini “óriás”.⠀
Íme a története: A veszprémi vár őre, városunk vigyázója Ernő, az őr. A vár bejáratánál, a Hősök Kapujánál végzi szolgálatát. A koronaőrök egyenruháját büszkén viseli, kis ládikáját féltve őrzi. Hithű hazafi, fegyelmezett és nagyon éber. Kicsit mogorva, de hatalmas szíve van.
A törökkori harcoktól az I. Világháborún át a II. Világháborúban Veszprémben őrzött Szent Koronáig több különböző veszprémi eseményt, történetet kíván megjeleníteni.
Az Őr a ”múlt” és egy betűt rejt.
Az Őr ruháza arról arulkodik, hogy ő nem is olyan egyszerű. A királyi korona örzőinek ruhája van rajta. Bátor katonák öltözéke ez, akik királyságot védték a király ellenségeitől. Az Őr háta mögött egy titokzatos láda található, feltehetőleg a koronával. De mit keres a láda itt? Ha a korona Budapesten van? Valójában a királyi korona nagyon sokat utazott, többnyire menekült: 1944-ben a koronát Veszprémbe hozták, hogy megmentsék a közelgő frontvonaltól. Egy hónapig a volt a korona Veszprémben, majd folytatja útját Ausztriába, későbbiekbe az Amerikai Egyesült Államokba és csak 1978-ban tért haza.
A szobor anyaga: bronz
Mérete: 12 cm hosszú, 10 cm széles, 30 cm magas.
Leonóra és az oroszlán avagy a kislány. Bátor, hiszen egy oroszlán hátán pihen, hátat fordít a veszélynek. Ki tudja, lehet már megszelídítette az oroszlánt és ez egy erős barátság kezdete lett?! Így merül a kislány biztonságban a saját kis világába, míg az oroszlán vigyázza Őt.
Anyaga: a kislány figura bronzból, az oroszlán mészkőből készült.
Mérete: 36 cm hosszú, 17 cm széles, 25 cm magas.
Honnan származnak Veszprém mini szobrai?
Kolodko Mihály három miniszobrát tekinthetjük meg Veszprémben. A szobrász Ungváron született, anyai ágon magyar származású. Művészi irányú érdeklődése a középiskola elvégzése után. Legtöbb szobra Ungváron található, de miután 2017-ben áttelepült Magyarországra, itt is megjelentek alkotásai. Kolodko, amikor Budapestre költözött a családjával. Először is a Főkukac szobrát készítette el. Kolodko kedvenc gyermekkori mesefigurája a HoHoHo – Horgászból kelt életre a kis szoborban: azt szerette volna, ha gyermekei is úgy tekintenek rá, mint ő gyermekkorában. Számára azért is volt fontos ez a mesesorozat, mert nézése közben tanulta meg a magyar nyelvet.
Kovács György szerint Kolodko tanította meg a bronzot mosolyogni. Az apró szobrok hamar népszerűséget szereztek maguknak, olyannyira, hogy némelyiket többször is ellopták.
Várhegy, Szent Mihály-főszékesegyház
A veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház a Veszprémi főegyházmegye főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal ez volt Magyarország legrégibb székesegyháza. Sajnos az erediből nem sok maradt – ezer év az EZER év. Mai formáját 1910-re érte el. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő neoromán stílusú épület két tornya a városból jól látható. A templom 1981 óta bazilika.
Először a Pannonhalmi Apátság alapító oklevélében (1001) említik a veszprémi székesegyházat. Későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.
Abban, hogy Veszprém a királynék városává vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá, bár erre nincs konkrét bizonyíték. I. István királylegendájába így idézi:
“Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.”
A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi. A Magyarországon István király alatt államvallássá váló kereszténység fontos bástyája volt a veszprémi püspökség. A pogányok megtérítése a királyság és az egyház fennmaradásának volt a feltétele. A veszprémi püspökséghez tartozott a Balaton túloldalán a Somogyi dombság, ahol Koppány vezér vezetésével a legerősebb keresztényellenes lázadások történtek. Nem csoda, hogy a legharcosabb szentet, Szent Mihály arkangyalt, a mennyei seregek vezetőjét választották védőszentnek a Főtemplom és a város részére.
A székesegyház legkorábbi ábrázolása a „magyar királyok Veszprémben”, a Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási paláston látható. Ezen Gizella királyné egy, még torony nélküli templom modelljét tartja kezében. Azonban lehetséges, hogy a makett már az akkor megálmodott székesfehérvári bazilikát ábrázolja.
A székesegyház bővítése, újjáépítésa
Nem sokkal I. István uralkodása után a háromhajós, román stílusú székesegyházat két toronnyal bővítették. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a katedrálist már gótikus stílusban építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a legrégibb megtekinthető része, a még ma is meglévő altemplom. Az épület többi része a török időkben elpusztult.
A székesegyház újjáépítése egészen a 18. század elejéig váratott magára. Ekkor a templom barokk külsőt kapott. Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült újjá, az épület – feltételezett – eredeti külsejét alapul véve. A gótikus szentélyt és az altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a második világháború alatt megsemmisültek; a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái.
1981-ben II. János Pál pápa a székesegyházat Bazilika rangra emelte.
2005 szeptemberétől elkezdődött a bazilika legújabb felújítása. Elsőként a két tornyot újították fel. 2010-re állami támogatásból a templom kívül/belül megszépült.
A Bazilikától pár lépésre a Vár utca kis térré szélesedik, amelynek a dísze a Szentháromság-szobor. A teret impozáns épületek veszik körbe. Az Érseki Palota, értékes könyvtár és levéltár.
Az első királynénk nevét viselő Gizella-kápolna, a 2006 óta kiállítóhelyként működő Dubniczay-palota vagy a Bíró-Giczey-ház, amely 2011 óta ad otthont a Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai Központnak. A Bazilika északi oldala mellett található Veszprém talán legrégibb középkori épületére, a Szent György-kápolna (X–XI. sz.), ahol a Szent Imre legendája szerint első királyunk fia szüzességi fogadalmát tette.
A várvnegyedbeli sétánk végén megpillantjuk az első magyar királyi párt. Szent István és Boldog Gizella szobra magasodik a város fölé, védelmezve a települést és lakóit. A királyi pár mellől, mögül páratlan panorama fogad a z alattunk lüktető város felé.
A Veszprémi Vár a város egyházi jelentőségét tükrözi. A pompás paloták – köztük az Érseki Palota – között alig találunk polgári házakat, minthogy a város a nagy iparosodásból – egészen a XX. századig gyakorlatilag kimaradt. A hatalmas házak kitöltik a Vár belső terét – szűk utcák között egyedül a Szentháromság tér nyílik ki előttünk. (Pedig a Vár hatalmas a várfalak között: hosszúsága 360 méter, legnagyobb szélessége közel 100 métert, ám az lenyűgöző méret a sűrű beépítés és a magas paloták miatt nem érzékelhető.)
A Várkapun belépve jobbra a Havranek doktor késő-barokk stílusban épült háza, ma a Városi Levéltár épülete. A túloldalon, a Simoga-ház. Ezen belül találhatjuk a Csikász Galériát, amely egész évben színvonalas kiállításokkal várja látogatóit. Innen juthatunk fel a Tűztoronyba, a belső udvarban láthatjuk a Veszprémi Pantheont.
A Vár utcában a jobb oldalon, a Városi Ügyészség falán két táblát láthatunk. Az egyik Batsányi Jánosnak, a zaklatott életű magyar költőnek állít emléket, aki itt Veszprémben, a piarista gimnáziumban végezte tanulmányait, a másik Brusznyai Árpád egyetemi tanárnak, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának emlékét őrzi.
A Városi Ügyészséggel szemben található a Megyei Bíróság, és veszprémi börtön. Milyen érdekes, hogy ez Magyarországon utolsó, működő “várbörtön”. Az oroszlánfejekkel díszített épülettel szemben a tizennyolcadik században épült Piarista Gimnázium (ma ez a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola) sajnos ez az épület nincs a múltjához méltó állapotban.
Tovább sétálva elérjük a piarista templomot, és a püspökség dolgozóinak a lakóházát. Néhány lépés után a Vár főterére érkezünk. Az utca folytatásában lévő Dubniczay-féle mellett, a már korábban említett Vetési Albert veszprémi püspök idejéből rank maradt Vetési-követ láthatjuk, püspök címer díszes faragások között található.
A közeli Badacsony egykori bazaltbányáiból messzeföldre eljutottak a jól ismert bazaltkockák a “macskakövek”. Az óvárosok helyreállítása során mindig kézenfekvő a különböző mintázatban lerakható kockakövek lerakása. Veszprémben azonban újszerű módon használták a macskaköveket, egy információt is közvetít. A fényes fekete kövek között világos színűeket is találhatunk, és a figyelmes szemlélő mintázatot, pontosabban rajzolatot fedezhet fel a kövek elrendezésében. Ezek a világos kövek jelzik az egykori belső vár – a legbelső védelmi vonal – falainak a helyét. A várvédők egykor a várakat körrkörös falak mögött védekeztek, és szükség szerint beljebb és beljebb hátrálva harcoltak a végsőkig. Az egyes falak, sáncok, mint a hagyma héjai. Megtalálhatjuk az egykori háromtornyos kapunak a helyét (innen Veszprém megye címerében a három torony), és a kaput védő, úgynevezett barbakán bástyájának a helyét is kirajzolják.
Ez itt a veszprémi vár szíve. Balra a Dubniczay-ház emelkedik, itt találjuk a Várgalériát, mellette a Bíró-Giczey-féle kanonoki ház. Ferences szerzetesek részére rendház és templom. (A magasrangú papok igyekeztek a lehető legközelebb felépíteni a plotájukat a püspüki palotához. A többi püspöki központokban is (pl. Eger, Esztergom, stb.) létrejön a kanonoki negyed, vagy kanonok sor pompás palotáival.
Nyilvánvaló, hogy a paloták csoprtja közepén megpillantjuk az Érseki Palotát, és a főpapok “munkahelyét” a Szent Mihály Székesegyházat. Az érseki palota hatalmas fehér épülettömbje az egyház és az építtető, Koller Ignác veszprémi püspök gazdagságát és hatalmát hivatott hirdetni. Az 1776-ban elkészült palota terveit Fellner Jakab készítette. Fellner egyházi és monumentális épületei mint például az Egri Líceum számtalan kastély és templom dicséri munkásságát. Hihetetlen hogy mindössze 58 évet élt. Hány aktív év maradt, ha kivonjuk ebből az ifjúkorát és a tanulmányait? Az erkély fölött timpanon – rajta Koller püspök címere –, a párkányon álló váza virágfüzéreit tartó angyalok, a bástyaszerűen kiugratott oldalszárnyak mozgalmassá teszik az épületet. A palota hátulról a várfalakra támaszkodik. Az érsek számára hatalmas hátsó erkély biztosít rálátást a veszprémi hívekre és távolabb a Bakony erdeire.
A Vár legbelső részében találhatunk több, Árpád-kori emlékét. A barokk Nagypréposti Ház és az Érseki Palota között megbújik a XIII. században épült Gizella-kápolna. Bár a hagyomány Gizella királynőhöz köti nevét, valójában semmi köze az első magyar királynéhoz. A kápolna a török korban majdnem teljesen elpusztult, később többször is felújították, átalakították, és az új Püspöki Palota építésekor csaknem teljesen elbontották. Mai, töredékes állapotában is felemelő élményt nyújtanak középkori falfestményei, a keresztboltozatos szentély, és a szép zárókövei.
Az István király által 996-ban alapított – az országban első – veszprémi püspökség székesegyháza az okiratok szerint már 1001-ben ugyanitt állt. Magát a templomot Gizella, az első keresztény királyné alapította, később fenntartását is segítette adományaival. Ebből szép hagyomány let, és ekkortól a mindenkori magyar királyné volt a veszprémi Szent Mihály Székesegyház patrónusa, s ennek köszönhető, és ahogy már említettem a magyar királynék koronázási joga a veszprémi püspökre joga és kötelessége volt. Ezért nevezzük Veszprémet a Királynék Városának.
A pusztulásairól, hányatott történelméről az osztrák felszabadítók által történt lerombolásáról már meséltem. Török, tatár, tűzvész, földrengés… hosszú volt ez a több mint ezer év. Nem csak az egyházi szerepe miatt, hiszen, mint a Veszprémi Vár meghatározó épülete, ezért a várostromok során is minden esetbe sérült, a Rákóczi-szabadságharc sem kerülte el. A székesegyház újjáépítése Esterházy Imre püspök nevéhez köthető. Az 1723-ban, barokk stílusban helyreállított templom a romokból épült fel, s lett újra az egyházmegye első számú temploma. Ma egy későbbi, neoromán stílusú felújítás eredményét láthatjuk amit az 1910-es teljes átépítés során nyerte el. Háromhajós roman stílusú altemploma, több veszprémi püspök végső nyughelye is.
A székesegyház északi oldala mellett találjuk Veszprém egyik, de lehet hogy a legrégibb középkori épületét, a Szent György-kápolnát. A kápolna építésének pontos idejét nem tudjuk, de bizonnyal István korabeli. Szent Imre herceg legendája szerint első királyunk fia ebben a kápolnában tette le szüzességi fogadalmát. A korábban kör alakó kápolnát a XIII. században nyolcszögletűvé átépítették. A kápolnában őrizték hosszú évszázadokon keresztül Szent György ereklyéjét. A kápolna előtt álló szobor Szent Imre herceget ábrázolja. A legyőzött tisztátalanságot jelképező sárkányon állva egyik kezében kardot, a másikban liliomot tart.
A tér közepén emelkedő Szentháromság szobrot Padányi Bíró Márton püspök készíttette 1750-ben. A szentek között könnyű belezavarodni a sárkánnyal viaskodó Szent György, a sárkányt min a tisztátalanságot legyőző Szent Imre és a legharcosabb Szent Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezetője között, hogy ki kicsoda. Szentek között feltűnik Szent István, és Szent Magdolna is, s az emlékművön természetesen megtalálható építtetőjének a donátornak családi címere is.
A várvédők számára az elhúzódó ostromok esetén az ennivaló, de talán méginkább az ivóvíz nélkülözhetetlen. Miután a várak mindig magányos sziklára épültek, mindenhol rendkívül körülményes ezt biztosítani. A vársétákon legtöbbször külön megmutatják ezeket. A Nagypréposti Ház előtt találjuk a negyven méter mély Várkutat, melyet 2002-ben régészetileg feltártak, kitakarítottak, és egyben fel is újítottak.
A székesegyházzal szemben áll a XVIII. században épült ferences templom és a mai Szent Ferenc Papi Otthon. A Gizella Királyné Múzeumnak helyt adó Tejfalussy-ház. A múzeum egyházi eredetű relikviákat őriz, és gazdag kőtárral rendelkezik. A Veszprémi Akadémiai Bizottság épülete kívülről csupán egy a sok XVIII. századi épület közül, ám belül csodás kerttel rendelkezik, ahonnan kiváló kilátás nyílik a Jeruzsálem-hegyre. A paloták sorát legkorábbi veszprémi barokk épület, a Körmedi-ház zárja. Vele szemben a Nagyszeminárium eredeti copf stílusából csak a díszített kapu maradt meg.
A váron átvezető seta végén elérkezünk az első keresztény uralkodó, a veszprém kiemelkedő történelmi szerepét elindító királyi pár szobraihoz. 1938-ban Ispánky József készítette Szent István és Boldog Gizella szobrai. Mellettük kitekintve a régi óváros házaira, girbe-gurba utcáira pillanthatunk, balra láthatjuk Veszprém legismertebb szimbólumát a Viadukt kettő ívét, jobbra a Benedek-hegy fehér sziklái világítanak, a messze távolban pedig a Bakony sötét vonulata keretezi a látványt.
Veszprémben, a hagyomány szerint, ha nem fúj a szél, akkor épp harangoznak. Itt, a vár fokán viszont mindig fúj a Bakonyból leszaladó szél, persze közben azért ettől függetlenül is gyakran harangoznak.
Benedek-hegy
Természetvédelmi terület. A terület az eddig meglátogatott és tárgyalt, Veszrém város történelmi magját képező Vár-hegy folytatása. Három oldalról változó meredekségű lejtők határolják. Sík felszíne asztal szerűen mintegy 200 m hosszú, de csak 15-30 m széles, ezért soha nem építették be. A Benedek-hegy lábánál folyó Séd folyó félkörben,180 fokos kanyarral kerüli körül a hegyet. A fehér sziklák – egy iskolás számára is könnyen felismerhetően – mészkőre, dolomitra utalnak. Az egykori Tethys-tenger sekély medencéjére emlékeztetnek. A dolomitok korát a bennük található ősmaradványok igazolták. Аz 1 méter körüli vastagságú padok közel vízszintes helyzetűek, színük szürke, barnásszürke.
A terület tájtörténete.
A veszprémi Vár-hegy és az attól korábban még mélyebb völgygyel elválasztott Benedek-hegy a régészeti ásatások szerint több, mint 6000 év óta lakott terület. E helyen számos kultúra váltotta egymást, nyomaikat elsősorban a nagyobb felületű Vár-hegyen mutatták ki. A honfoglaló magyarság a Vár-heggyel együtt a kicsit alacsonyabb magasságú Benedek-hegyet is birtokba vette. A vár bejárata ekkor még a Vár-hegy túloldalán az északkeleti lejtőn volt, a Szent Mihály székesegyházhoz vezető lépcsőknél. A Szent Benedek-szikláról említés először az 1275-ben keltkezett iratokban bukkan fel először.
A Vár-hegyen álló vár védelmi képességeit a kissé alacsonyabban fekvő Benedek-hegy nem befolyásolta bár az 1593-as ostromkor a törökök innen is ágyúzták a vár északi végét. A Benedek-hegyen – az első török megszállás idején – temetőt alakitottak ki. A várat súlyosan érintő 1656-os tűzvészt követően a Benedek-hegyen erős őrtornyot építenek. A későbbiekben ez őrtorony hadászati jelentőségét elvesztve, részben visszabontva, kriptaként szolgált. Az őrtorony maradványait, s a kriptákat az 1903-as ásatás tárta fel. Ennek során az építmény feltárása céljából a környező felszín magasságát kb. 3 méterrel csökkentették, a kiásott földet a Vár-hegy és a Benedek-hegy közötti völgy feltöltésére használták fel. 1904 óta a kis erőd helyén felállított kőkereszt őrzi az egykori – a kriptában eltemetett – halottak emlékét.
Szent Katalin kolostor romjai – a Margit romok
1240-ben alapították a Szent Katalin Domonkos Apácakolostort, amiket a köznyelv csak Margit-romoknak nevez. Dózsaváros városrészben, a Séd folyó partján lévő Margit téren találhatók. Ha letekintünk a veszprémi vár magasából, jól látszik a völgyben a domonkos apácakolostor romjait. A kolostort a hozzá tartozó templommal együtt Bertalan, Veszprém püspöke alapította. Lakói, a Domonkos-rendi apácák és szerzetesek, az 1220-as években jelentek meg Magyarországon.
Azért nevezik a helyiek Margit romoknak, mert leghíresebb lakója a tatárdúlás utáni években Margit hercegnő a később Szent Margit, IV Béla király lánya volt, akit a király szent fogadalmának mefelelően szent szolgálatra adott, miután a jóisten megszabadította orszégát a tatároktól. Innen költözött a budapesti Duna szigetre, a Nyulak szigetére, amit ma Margit-szigetként ismerünk. Margittól ered a romok köznyelvi elnevezése. A zárda másik híres lakója a stigmatizált Magyar Boldog Ilona volt, akit Szent Margit tanítójaként említenek.
A Szent Katalin Kolostornak számos birtoka volt az őt övező városrészben és a Veszprém környéki településeken. A városrész átvette a zárda védőszentjének nevét, és Szentkatalinszegként kezdték el hívni.
A 13. századi kolostor temploma hosszú hajóval és egyenes záródású szentéllyel épült. A templom nyugati kapuja előtt előcsarnok volt. A kolostorhoz tartozó templomot a 15. és a 16. század fordulóján késő gótikus stílusban építették át. Egyes stílusjegyek, például a csúcsívek nyomai még ma, a romokon is megfigyelhetők.
A zárda valószínűleg Veszprém török általi első elfoglalásakor, 1552-ben pusztult el. Az épületegyüttes déli része teljesen eltűnt, helyére házak épültek; az északi rész romosan bár, fennmaradt.
Eddig két alkalommal végeztek itt ásatást, de az átfogó feltárás még várat magára. Ma is magasan áll a templom késő gótikus szentélyének északi fala, amelyet egy nagy fakereszttel jelöltek meg. A templom többi falát és a kolostor kerengőjének részletét 1936-ban tárták föl. 1490 körül épülhetett a templom elpusztult téglabordás hálóboltozata. Találtak az ásatás során reneszánsz építészeti részleteket is. A kolostor nagyobb részén ma kertek vannak, illetve újkori lakóházak állnak. A rom védett műemlék. Néhány éve a Margit-romok (más veszprémi épületekkel, így például a Tűztoronnyal és a ferences templommal együtt) díszkivilágítást kaptak.