A Balaton és a Balaton Felvidék Budapest után a második legnépszerűbb célpont a túristák számára.
BALATON
Európa egyik legnagyobb tava. 78 km hosszával és 600 négyzetkilométer területével érdemelte ki a “Magyar tenger” becenevet. Hatalmas méretéhez képest meglepően sekély. A legnagyobb mélysége az úgynevezett “Tihanyi Kút” mindössze 11 méter, a tó átlagos mélysége mindössze 3 méter – hogy milyen vékony vízréteg, képzeljünk el egy futbalpályát amiben a vízmélység 3 milliméter, és a legmélyebb részén is csak 1,1 centiméter. A szinte filmszerűen vékony vízrétegből adódik az az előny, hogy nagyon gyorsan felmelegszik, a nyaralók legnagyobb örömére.
KIALAKULÁSA
Múltja
Geológiailag egy – kelet-nyugati törésvonal mentén keletkezett – árokban helyezkedik el. A törésvonal mentén az északi szélén a BAKONY hegység megemelkedett, a déli oldalon a meder és a somogyi táj megsüllyedt. A törésvonalnak számtalan bizonyítéka van, a hévizi krátertó, a Szigliget vulkáni kúpja és a badacsonyi Szentgyörgy bazalthegy, A Tihanyi félsziget maga, a gejzírkúpjaival, a Balatonfüredi és Csopaki termál- és gyógyvizek stb. Ha a tavat észak-dél irány keresztmetszetben vizsgáljuk látni véljük árkot, hiszen az északi part gyorsan mélyül, viszont a déli part rendkívül hosszan sekély. A parttól akár kilométert is gyalogolhatunk derékig érő vízben. Ez az asszimetria viszont nem a kialakulással, hanem a napi életével függ össze. A uralkodó szélirány nyugat-északnyugati, merőleges a tó fő kiterjedésére, és a teljes tómedret borító homokos/löszös aljzatot mozgatja folyamatosan a hullámzás dél-délkelet felé. A tófenéken a parttal párhuzamosan dűnék “turzások” sorakoznak. Egyes helyeken a hajózó útvonal a part és a legtávolabbi, vízalatti zátonyok közé esik. Így – meglepő módon – a vízben ácsorgó, látszólag vízen járó fürdőzők a tó közepe felől integetnek a nagy utasszállító hajók utasainak.
Jövője
Elmondható hogy kedvenc tavunk egy tó életének a legutolsó időszakát éli. Természetes folyamat, hogy egy tómeder lassan megtelik. Részben a szél által hordott por, részben a folyók által szállított hordalék töltögeti. Az idős tavak elmocsarasodnak és lassan vízfelület összezsugorodik, majd kiszárad. A Balaton déli partján vezető M7 autópálya Balatonboglár és a tó dél-nyugati csücske között a korábbi meder helyén halad a töltésen. Mindkét odalon nádasok emlékezetnek a korábbi tómederre, de a legtöbb helyen a földművelés már átvette a területet. Még jobb példa a nyugati végén elhelyezkedő, úgynevezett Kisbalaton, amelyik az Alpokból érkező Zala folyó üledékéből vált nádas mocsárvilággá. Gyakorlatilag az itt lelassuló folyó megszabadul a hordalékától kristálytisztán érkezik a tóba és így ad egy kis haladékot a Balatonnak. A szocializmus alatt megpróbálták a Kisbalatont is befogni a növénytermesztésbe. A Zalát kiegyenesítették és a mocsarat lecsapolták. A következmény várható, és tragikus lett. A hordalék ülepítés nélkül közvetlenül bejutott a tóba és rövid idő alatt feltöltötte a torkolat környékét, még a nyolc kilométerre lévő keszthelyi strand is szárazra került. A bejutott, biológiailag aktív iszap miatt a víz nyáron rendre “felborult” és bűzös habzó mocsárrá változott. Szerencsére azóta a Kisbalatont visszaalakították az eredeti állapotra, és újra a vadvilág otthona.
Persze emberi életben mérve a tó öregedése régóta tart és még sokáig élvezhető lesz a mai formájában. Mindenesetre a tó jellegéből származik az
ELNEVEZÉSE
A “balota” szláv nyelvekben mocsarat jelent. Horvátul blatno jezero annyi mint mocsaras tó. Németek egyszerűen lapos tónak “Plattensee”-nek nevezik így lett értelmes a számukra idegen hangzású Balaton neve.
VÍZRAJZ
Viszonylag nagy vízgyüjtő területe (5800 négyzetkilométer) ellenére kevés felszíni vízfolyás pótolja az elpárolgó vizét (nyáron naponta akár 1 cm vizet is veszíthet ezúton) A legfontosabb a már említett Zala folyó. Az északi oldalon a Bakony mészkő hegység. Szivacsos anyaga, barlangjai, víznyelői miatt kevés a felszíni vízfolyás, néhány jelentéktelen patakocskát nem számítva. A déli part a Kárpát medencére jellemzően kicsit dél felé lejt így a somogyi vizek inkább tó felől elfelé igyekeznek. Ez a helyzet nagyon csapadékfüggővé teszi a tavat. A sekélysége miatt a vízszint ingadozása hatalmas területi ingadozást is jelentene, ha nem lenne egy szabályozó túlfolyója: a tóból eredő Sió folyó. Úgy működik ahogy a Rajna folyó teszi ezt a Bodeni tóval. Még így is nagy volt a vízszint ingadozás – a török hódoltság alatt sokkal magasabb és így nagyobb területű volt a Balaton ma már nem létező szigetekkel, öblökkel – ezért a Sió lecsapoló szerepébe az ember újra és újra beavatkozik. Már a rómaiak is átvágták a Sió eredeténél keletkezett természetes zátonyt. 1866-ban például a tó szinte teljesen kiszáradt, 1879-ben pedig +95 cm magasságával elöntötte a partmenti településeket. Végül megszületett a megoldás: a Sió és a tó közé egy zsilip épült, amivel visszatartanak az őszi és a téli többletből annyit, ami fedezi a nyári, párolgásból származó veszteséget. Ha csapadékos idők miatt terven felüli csapadék érkezik, akkor egyszerűen leengdik a többletet. Ilyenkor a Sió folyó – ami egyébként egy gondozott és végig szabályozott medrével inkább egy csatorna – élő összeköttetés a Balaton és a Duna folyó között, és kisebb és közepes hajók által átjárható vízi út.
A tóra a Bakonyból szinte váratlanul heves viharok szakadnak rá: a hegy visszatartja, majd nagyobb erővel mégis lerohan a lejtőkön. (azért csak “szinte” váratlanul, mert a tó körül nagyon jól szervezett viharjelzés működik: mindenhonnan látható villogó fények frekvenciája jelzi a várható vihar erejét). A sekély víz és a meder turzásai miatt kiszámíthatatlan a hullámzás. A szél elmúltával 2 óra alatt el tud simulni a víz.
Érdekes, hogy egy erős vihar alatt “megbillen” a tó: A nyugati, Keszthelyi öbölben mértek már -45cm vízszint csökkenést ugyanakkor Alsóörsnél +51 cm növekedést. Az itáliai Velence polgárainak is vannak hasonlóan rossz tapasztalatai az Adria billegésével.
A teljes tómedret selymes homok borítja. Ez a homok és lösz (legfinomabb, jégkorszak idejéből a baltikumból eredő sárga szálló por) és a Balaton algaflórája határozza meg a Balaton jellegzetes világos kékeszöld színét, ami csak a viharok idején sötétedik be akár a borospalack színére is. A Balaton víztömegének túlnyomó része ivóvíz-minőségű, hála a partmenti települések szennyvízkezelésének. Ph értéke 8,4. Körülbelül 2,5 évente kicserélődik a teljes vízmennyisége. Telente kisebb-nagyobb mértékben befagy. Sajnos egyre ritkábban borítja összefüggő jégtakaró, de előfordul, hogy korcsolyázásra, sőt jégvitorlázásra is alkalmas. A benne élő, több mint 30 féle hal többsége őshonos.
VÍZISPORTOK
A Balatonon a múlt század közepe óta tilos a motoros csónakok, jet eszközök használata. Az utasszállító és halász hajók, a vízi rendőrség és a vízimentők kivételével. A déli part a fürdőzők paradicsoma – szándékosan nem mondom, hogy úszók, hiszen helyenként kilométereket kell gyalogolni hogy úszni lehessen. Az akár 28 Celsius fokos vízben egész nap bent lehet a család apraja/nagyja. Mólók, stégek, lépcsők, vizibicikli úszó platformok. A windsurfosok Mekkája, hiszen a sekély víz miatt a vízbe esők csak egyszerűen visszalépnek a deszkára, mint egy rollerre.
Évente megrendezésre kerül a Balaton átúszó és a Balaton átevező verseny. A Balaton körül elkészült a teljes kör a kerékpározók számára. A kerékpárút nagyrésze az autóktól elválasztva, külön nyomon halad 203 kilométeren keresztül. A kerékpárút mellett pihenők, szerviz, büfé és szálláshelyek találhatók.
MEGKÖZELÍTÉS
Budapestről az M7 autópályán kevesebb mint egy óra alatt elérhető a Balaton. Ha azonban bele akarunk merülni, na nem csak a vízbe, hanem különösen az északi partvidék csodáiba, a tó délkeleti csücskéhez érve döntést kell hozni. Három lehetőség közül választhatunk.
1. Rögtön jobbra fordulva, keletről megkerülve a Bakony felől érkezhetünk. Ekkor Veszprém, Zirc, Herend után a tó és látnivalói lehet a desszert.
2. A déli parton továbbhaladunk Zamárdiig és Szántódról egy rövid, látványos komp utazással belecsöppenünk a Balaton-Felvidék közepébe: Tihanyba, ahonnan több lehetőség és irány is kínálkozik a felfedezésre.
3. Az M7 autópályát kihasználva elhaladni délről a tó mellett és nyugatról megkerülni azt. Így a felfedezés Keszthellyel (vagy akár Hévízzel) kezdődik és az északi parton vonul végig kelet felé.
BALATON FELVIDÉK
A Balaton-Felvidék – főleg akkor, ha először és mindenféle előzetes várakozás nélkül merülsz el lankái között – örökre rabul ejt. Nem lehetsz eléggé felkészülve arra ami itt vár.
A Tó és a hegyek kapcsolata: Ha a hegyekből érkezünk – bármelyik úton és minden esetben – a váratlanul, az utolsó kanyar után felbukkanó hamisítatlan mediterrán hangulat szó szerint letaglóz.
Ha a Balatont hagyjuk el ugyanezeken az utakon, akkor pedig a perzselő hőségből percek alatt hűs tölgyerdők között találjuk magunkat. mintha nem is 10 kilométert hanem százakat tettünk volna meg.
A fiatal magyar családok hagyományosan a déli parton kezdenek. Ideális kisgyerekekkel, sok gyerekkel, rengeteg gyerekkel. Ahogy a családban felnőnek a gyerekek sokan átpártolnak a déli partról az északira és lecserélik a beach-hangulatot a tagolt, változatos, sokféle kulturális és kulinális élvezetet kínáló felvidékre.
Tekintsünk csak meg néhány állomást Keszthelytől Balatonfűzfőig a hol hullámos dombokon hol a part közelben haladó úton. Köszönhetően a földrajzi tényezőknek egy percig sem unatkozunk. Keszthely történelmi levegője után pár kilométerre Balatongyörökön egyszercsak félrehúzódunk egy beszédes nevű dombtető parkolójába. A hely neve: Szépkilátó. Nem kell felmászni, jegyet venni, csak kiszállni az autóból és a lábaink elé terül a létező legszebb panoráma, amit a tó nyújthat… szinte mindegy mikor érkezünk, hiszen a tó ezer színű reggeltől estig, sőt még éjszaka is a túlparton hunyorgó lámpákkal és a Szigliget, Badacsony sötétlő tömegével. A következő állomás az egykori sziget: név szerint Szigliget. Festői település és parányi vár egy ősi vulkán szirtfokán. Alighogy elhagyjuk már fölénk magasodik a Balaton egyik emblematikus hegye, a masszív bazalt kolosszus: a Szentgyörgy-hegy. A természetkedvelők a Bazalt-orgona oszlopos sziklái felé, a huncutabb túristák inkább a szőlőtőkék sorai által mutatott irányban a présházak felé fordulhatnak. Magasan, a sziklák alatt válogathatunk az éttermek és a borkóstolók között. Egy biztos, az asztal túlsó oldalán, mélyen alattunk a hatalmas Balaton hívogat vissza. Innen célszerű elfordulni kicsit a tótól és bekeveredni a Káli-medence rejtelmeibe. A Káli-medence pedig olyan, mintha egy másik bolygóra, vagy legalábbis egy másik országba érkeznénk. Megpróbálhatjuk hasonlatokkal körül írni: a magyar Provance, a magyar Toszkána… és így tovább, de reménytelen: egyik sem illetve mindegyik együtt. Hiszen minden kanyarral más arcát mutatja. Balról a vulkáni tanúhegyek koszorúja. A kőből épült kanyargós falvak. A távolból tényleg toszkán ciprusokat idéző magyar jegenyesorok. Zánkán térünk vissza a tóhoz. Egy egynapos kiránduláson persze megszámlálhatatlan dolgot mulasztunk el de legalább lesz miért visszatérni. Elrobogunk érdekes látnivalók mellett, mint az balatonudvari szív alakú sírkövek, vagy az örvényesi vizimalom, de vár Tihany. Történelem, királyok, hercegnők, az első magyar nyelvemlék, az utolsó magyar király, romantika, levendula, hagyomány, gejzírkúpok, panoráma, barokk pompa, halászkunyhó nádtetővel, barlanglakások mindössze pár lépéssel. Innen Balatonfüred a következő állomás. A város adriai, sőt francia tengerparti városokat idéz. Időutazás egy főúri világba. Innen, ha van még idő és energia, a Bakony hegység látnivalói felé fordíthatjuk a kereket.
Ősi várak, városok a felszínen, barlangok a föld alatt: nem sok helyen lehet föld alati labirintusban csónakázni ráadásul a városközpontban – Tapolcán ezt is lehet. Innen az Egervíz patak völgyén sorakozó régi vizimalmokat követve egyszercsak a Művészetek Völgyében találjuk magunkat, ahol minden nyáron Kapolcsot és a szomszédos falvakat megtölti egy össznépi és összművészeti fesztivál.
BAKONY
A balatoni törésvonal és árok kialakulásával együtt az egységes pannontengeri mészkőüledékből álló tömb is összetöredezett és három fő, magasságában emelkedő, vonulatra vált szét:
1. Északi- (Magas-, vagy Öreg-) Bakony – fővárosa Zirc
2. Déli-Bakony – fővárosai Veszprém és Tapolca
3. Balaton-Felvidék – fővárosai felsorolhatatlanok – a balatonparti városok és a parányi falvak a völgyekben
A Balaton-Felvidéket és a Déli-Bakonyt a Balatonnal párhuzamos, délnyugatról északkeletre tartó völgy választja el a Tapolcai-medence és a Veszprémi-fennsík között. A Déli-Bakony és az Északi-Bakony között a 8-as számú főton jól átjárható völgy Ajka és Veszprém között. Ezekre a vögyekre merőleges átjárás vadregényes erdei utakon történik, amelyekből élmények szempontjából kiemelkednek a Balaton-felvidék belső útjai.
Veszprémtől nyugatra a két Bakony tömbje között hamar elérjük Herendet a magyar porcelán világhírű fellegvárát. Körülöttünk – szerencsére már látszik nyoma – a magyar alumínium ipar és bauxitbányászat dübörgött a múlt században. Az utak szélén már nem látszik az egykor paprikapiros bauxitpor, ami a szállító teherautókról szóródott le évtizedek alatt.
Veszprémtől északra a Déli- és Északi-Bakony jelentős része katonai gyakorló terület, nem látogatható, de gyorsan átjutunk rajta. Viszont a Zircen, az Apátság, az Arborétum és a város közelében a Cuha patak festői völgye a Magas-Bakony ékkövei.
